Városföld Község Önkormányzata

Városföld község bemutatása

Városföld a Duna-Tisza közötti Kiskunsági löszös hát kistáj része, Kecskeméttől 15 km-re délkeletre. AZ E5-ös főközlekedési úton és vasúton (Kecskemét-Szeged) is könnyen elérhető. A belterület útjai teljesen burkoltak 2016. évben pedig teljes körű felújításra került sor.

Talajára jellemző, hogy a homokbuckákat 1,5 m vastag löszös lepel fedi. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz. A csapadék évi átlaga 540-560 mm. A talajvíz mélysége többnyire 2-4 m között van. Erdőtársulásai: a löszös tölgyek, a pusztai tölgyesek és a sziki tölgyesek. A mezőgazdaság elterjedtebb fő növényei a búza, kukorica és a lucerna.

Városföld Kecskemét város pusztája volt már a XIV. Században, innen kapta nevét is. A terület a városi polgárok tulajdonát képezte. A története ennek megfelelően mindig szorosan kapcsolódott Kecskemét történetéhez. A jó minőségű talajon már a XVII. Században gabonát termesztettek. A II. József-kori katonai térkép (1785) Kecskemét környékén 200 tanyatelepülést tüntet fel, köztük a Városföld területén lévőket is, utakkal, dűlőutakkal együtt. 1802-ben a VI. sz. országos postaútvonal ugyancsak Városföld területén haladt át Szeged-Temesvár irányába.

1853. augusztus 18-án történt a Cegléd-Kecskemét-Félegyháza vasútvonal műszaki bejárása, próbaútja. Ekkorra épült fel az állomás Városföldön, amellyet Puszta-Páka néven tüntettek fel a hivatalos menetrendben.

1857-ben kezdődött meg a népiskolai oktatás egy bérelt tanyaépületben.

A gazdák Kecskemétről való kiköltözése az 1860-as években nagyobb lendületet vett, a városi tanács ekkor nem tiltotta már a kintlakást. Az 1891. évi népszámlálás szerint a házak száma 379, a lakosság száma 1776 fő. Ebben az évben épült fel az első népiskola a kiskunfélegyházi út-vasút kereszteződésében, 1 tanteremmel és 2 szobás tanítói lakással. 1899-ben újabb iskola épült "Alsóvárosföldi" néven, melyet 1913-tól Galambosi iskolának hívtak.

Orvos Kecskemétről járt ki Városföldre, szülésznői állást is csak 1922-ben létesítettek a településen. Klebesberg Kuno kultuszminiszter tanyai iskolaépítő politikájának köszönhetően 1916-ban újabb iskola épült. 1929-ben Szappanos István tekintélyes birtokos kezdeményezésére szerveződött meg a Városföldi Gazdakör. 1935-ben épült ki a nemzetközi autóút kecskemét-kiskunfélegyházi szakasza, mely természetesen érintette Városföldet is.

Kecskemét Tisztiorvosi Hivatala 1943-ban orvosi rendelő és lakás felállítását határozta el Városföldön, addig is rendszeres orvosi rendelés indult meg a Galambosi iskolában. (Jelenleg orvosi rendelő és gyógyszertár is van a településen.)

Az 1948-ban alakult Dózsa Tsz mintegy 110 ha-on gazdálkodott. Több szövetkezet egyesülése után a tsz területe 6348 ha, taglétszáma 511 fő lett.

Két fő gazdasági ágazat volt, a növénytermesztés és az állattenyésztés. Kenyérgabonát, takarmánygabonát termesztettek, 400 ha-on szőlőt telepítettek, szarvasmarha-, sertés,- juhtenyésztéssel foglalkoztak.

1962-ben egy Petőfi nevű mgtsz is alakult Városföldön (jogelődjei: Hunyadi, Petőfi, helvéciai Szabadság, Táncsics).

Még 1951-ben állami gazdaságot hoztak létre Városföldön, 4593 ha területtel. (1959-ben hozzácsatolták a Bugaci ÁG-t 3335 ha-al, 1962-ben Kiskunfélegyházi Tangazdaság került hozzá 3135 ha-al.)

Szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet képezte a gazdálkodás alapját.

Almatárolásra nagy hűtőházat építettek.

Azóta ezek a szövetkezetek és az Állami Gazdaság is megszűntek és helyükben főleg egyéni mezőgazdasági gazdálkodók végzik a termelést

1952. január elsejétől önálló község lett Városföld.

1981-ben a hívek adományából a római katolikus egyház telket vásárolt, 1983-ban történt meg a templom alapkőletétele. A lakosság közös munkájával 1987-re épült fel. 1986-ban harangot is kapott a templom. 1987. május 3-án szentelték fel Munkás Szent József tiszteletére.

A községben társas vállalkozások és mezőgazdasági kistermelők fejtenek ki gazdasági tevékenységet, habár legjelentősebb iparűzési adóbevételek a nem helyben működő vállalkozásoktól származnak. A munkanélküliség: nem jelentős (kb.80-100 főt érint). Döntő többségben azonban a semmiféle képesítéssel nem rendelkezik e kör.

A község teljes egészében villamosított. 1981-ben épült fel a víztorony. A helyi vízellátást, mint szolgáltató a Bácsvíz ZRt biztosítja, ugyancsak a csatornaszolgáltatást is, mely 2015 évben UNIÓS beruházás keretében valósult meg. 755 lakás van a településen, vezetékes ivóvíz van 620 lakásban, vezetékes gáz 562 lakást ért el.

Jelenleg egy központi iskola van a faluban (a Mindszenti úti iskola 1996-ban szűnt meg). A napközi otthonos óvoda bővítése 1996-ban fejeződött be így 75 fő óvodás elhelyezése biztosított. Ezen kívül a  3 éven aluli gyermekek gondozását- nevelését az Aprajafalva Közhasznú Egyesület biztosítja 2 csoportban 14 fő részére családi bölcsöde keretei között.

1999-ben kialakításra került a szabadidőpart és sportpálya, valamint 2000-ben felépült a sportöltöző.

A község kulturális életét az 1984-ben felépült Városföldi Klubkönyvtár szervezi, a település hatókörén túlmutató intenzitással és eredményességgel: az olvasnivalók biztosításán túl helyt ad a szórakozásnak, kiállítások rendezésének, előadások tartásának, falunapoknak.

 "Városföld" címen 1990-től 1996-ig jelent meg újság. 1995-ben adták ki a "Városföldi Kalendárium" c. kiadványt.

Egy háziorvosi és egy fogorvosi körzet működik a településen, a háziorvos a helyi rendelőben a fogorvos pedig Kecskeméti rendelőjében látja el a betegeket. Mindkét ellátási forma vállalkozásként működik.

Városföld község lakói igénylik, hogy sporttevékenységet folytassanak, azon szurkolóként részt vehessenek.

Nem elszigetelten végzik a tevékenységet, helyi, kistérségi, megyei rendezésű eseményeken vesznek részt.

2000 évben átadott sportcentrum megfelelő környezetet biztosít több sporttevékenységhez. Futball, tenisz, tollaslabda, szabadtéri fitness, strandröplabda.

A település környezeti kultúrája kiemelkedő, ugyanis a községben évente mintegy 3000 tő virág kerül kiültetésre továbbá, a közterületek is rendezettek.

 A község legújabb büszkesége a 2015. évben átadott Kecskemét-Városföld kerékpárút, mely konzorciumi beruházásként Kecskemét várossal közösen épült meg, szintén UNIÓS pályázatból, önerő hozzájárulása nélkül.

A tartalom szerkesztés alatt áll!